A közúti balesetekből fakadó károkat a vétkes gépjárművezető felelősségbiztosítója téríti meg. A baleseti kártérítés igénylése kapcsán  figyelemmel kell lenni arra, hogy végső soron a biztosító társaságok üzleti érdekeltségű cégek, akiknek bevételeik és kiadásuk egyensúlyára törekedni kell, így nyilvánvaló, hogy csak azon károkat fizetik ki, amelyek vagy teljes mértékben meggyőzően alátámasztottak, vagy pedig bírói ítélet született bennük. Érdekeltségük elsősorban abban áll, hogy az adott bevételeikhez viszonyítva kiadásaikat, azaz ügyfeleiknek fizetett kártérítési összegét lehetőség szerint csökkentsék. Éppen ezért néhány egyéni próbálkozástól eltekintve a magyar médiában igen kevés adat és felvilágosítás található arról, hogy egy balesetben személyi sérülést szenvedő felet milyen tények alapján és legfőképpen milyen összegű kártérítés illet meg. Általános , hogy a közúti baleset során a kárt igénylők nincsenek teljes mértékben tisztában az általuk igényelhető tényleges kártérítés jogcímeivel és összegeivel.

Természetesen e rovat kereteit meghaladná a tények részletes ismertetése, néhány alapvető kérdésre azért szeretnék rávilágítani.

Elsősorban a balesetet szenvedett fél  teljes baleseti kártérítésre jogosult, tehát olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károsodás meg sem történt volna. Ezért egy baleset kapcsán sérült személy jogosult a baleset során viselt ruházata, értéktárgyai, elveszett, eltűnt, vagy megsemmisült dolgai értékének megtérítésére. Amennyiben betegápolásra szorul, úgy a kórházi látogatások, kórházi élelemkiegészítés, a család által végzett ápolás, gondozás költsége szintén megilleti, valamint megilleti a lábadozás alatti szórakozás, művelődés, utazás költsége ugyanúgy, mint a bármilyen jogcímen megállapítható bér, vagy jövedelemkiesés is. A maradandó sérülések okozta rehabilitáció költségei szintén megtérítendők, és tartós, valamint súlyos egészségromlás esetén a nem vagyoni kár iránti igény is alappal érvényesíthető.

Mindezek példálózó felsorolások a kárigény kapcsán, az egyedi eset ennél több, vagy más címen történő kárigény előterjesztését is lehetővé teszi. Ezzel kapcsolatosan, amire mindenképpen szükséges rámutatni, hogy a baleset bekövetkeztetől számítottan akkor jár el helyesen a károsult, ha valamennyi költsége vonatkozásában bizonylatot, számlát tesz el, minden tételről, amelyet a későbbiekben követelhet. Nagyon fontos kérdés, hogy bizonyos tételek, akár számla nélkül is térülhetnek, azonban ezeket körültekintő bizonyítással lehet csak elfogadtatni, így a számla ellenében történő kárrendezés mindenképpen egyszerűsíti az eljárást.

Komoly károsulti dilemmával találkozunk a kárigények érvényesítésénél, amelyeket megpróbálok összefoglalni a következők szerint:

Általában a bizotsító társaságok az első írásbeli jelentkezésre és csatolt bizonylatokra figyelemmel előleget folyósítanak, avagy egyezségi ajánlatot tesznek kárügy egyösszegben való lezárása érdekében. Ezt fokozott gondossággal kell mérlegelni, hiszen az ilyen tartalmú egyezségnek azt szabják feltételéül, hogy a kárigény véglegesen rendezettnek tekintendő, további kifizetésnek semmilyen jogcímen nem lesz helye. Én ezt a megoldást csak kifejezetten méltányos ajánlat esetén  javasolom elfogadni, egyéb esetekben inkább a peres utat tanácsolom.

Miért?

Ha az egyezségi ajánlat eltúlzottan alacsony, akkor reális felméréssel közeli pontossággal megbecsülhető a per várható kimenetele, és amennyiben ez kedvezőbb bírói ítéletet eredményez, a pert javaslom. Mindamellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy bár az idő szorítja a károsultat, a bírói ítéletben megállapított összegek után a baleset napjától törvényes kamat jár, egészen a kifizetés napjáig, ami adott esetben egy 2-5 évi pereskedést követően akár a kártérítési összeg felét is elérheti, nem beszélve a perköltségek megállapításáról sem. Így a dilemma akként oldható fel, hogy amennyiben nem mond le egy egyezség formájában a teljes igényéről, úgy a későbbiekben magasabb, kamatokkal növelt összeghez juthat, kizárólag az időtényező okozta sérelmeket szükséges áthidalnia.

Nem szabad továbbá megfeledkezni arról sem, hogy a maradandó sérülések esetén a bíróságok havi rendszeres járadék megfizetését is előírják, amelyek összege havi 10.000 Ft-tól akár 100.000 Ft-ig is terjedhet, (akár ennél magasabb is lehet), amely nyilvánvalóan egy anyagi biztonságot jelent a sérült hátralévő életére, hiszen ezen járadékokat rendre a jogosult élete végéig állapítják meg, és ezek inflációt követő emelése is elérhető.

Mindezekre figyelemmel a kárigények érvényesítésekor a precíz elszámolást, dokumentálást és az egyezség és a per közötti felelős megalapozott döntést javaslom annak érdekében, hogy a kártérítés tényleg alkalmas legyen a sajnálatosan kialakult helyzet okozta valamennyi kár kiegyenlítésére.

Ha kártérítési igénye van mielőtt döntene, megéri szakemberrel megbeszélni a lehetőségeit.Ez szinte minden esetben megtérül,sőt...